Amit a leginkább várunk, az jön el a leglassabban. Most egyet kell értenem ezzel a mondással. Az első pár hónap alatt csak ültem a kanapén, és olvasgattam a neten, hogy mennyi terhesség végződik vetéléssel az első három hónapban. A több-kevesebb fáradtság és a másnapossághoz hasonló rosszullétek még kevésbé könnyítettek a dolgon.Aztán meg az ultrahangos vizsgálatokon kezdtem el aggódni. Azon, hogy vajon minden rendben van ezzel a kis csodával, és egy kicsit azon is, hogy milyen nemű lehet. Bár minden rendben volt, a következő nap legszívesebben megint elmentem volna az orvoshoz megbizonyosodni róla, hogy ma is egészséges-e.Végül túl voltam a kritikus heteken, és elkezdtem sportolni pulzusmérő használatával, hogy a vérnyomásom ne szökjön túl magasra, és ez ne legyen hatással a babára. Még jó, hogy így döntöttem. Újfent bebizonyosodott, milyen pozitívan hat a testre és a lélekre a mozgás. A sportolás alatt felhalmozódó endorfin könnyített azon is, hogy ne azon gondolkozzam folyamatosan, minden rendben van-e a babával.Ezennel elkezdődött a felhőtlen várandósság. Élveztem, hogy tudok mozogni, és nem is voltak fájdalmaim. És ez így folytatódott egészen a szülésig. Jól éreztem magam, és még a szülés előtti napon is edzettem. Igaz, az utolsó hetek nagyon hosszúaknak tűntek, mivel alig vártam, hogy a kezemben legyen végre ez a kis csöppség.Nem végeztem mélyguggolásokat a szülésig, hiába éreztem jól magam. Aktívan sétáltam és sokat bicikliztem. A pulzusom a megfelelő volt, és csak kicsit izzadtam. A konditeremben csak a mélyizmokat tornáztattam. Ha a mélyizmok rendben vannak, akkor a testtartás is helyes marad, ami segít a várandósság alatti hátfájások csökkentésében, vagy akár teljes távolmaradásukban is. A mélyizmok a szülés alatti kitolás alkalmával is segítségre vannak, és gyorsítják a regenerálódást.A várandósság alatti sportolásról más és más véleményeket lehet hallani, és az anyukák szeretnek egymásnak tanácsokat adni. Mégsem érdemes úgy csinálni, ahogy a szomszéd vagy a legjobb barátnő, hanem csak a saját testünkre hallgassunk. A mozgás a lelket és a testet is frissen tartotta, és a felesleges plusz kilók sem szaladtak fel. Hiszem, ha az anyuka jól érzi magát, akkor a baba is. A jó fizikai állapot segít a szülési megterhelés kibírásában is, és főleg az az utáni gyorsabb regenerálódásban.A terhesség nem volt az életem legjobb időszaka a kezdeti félelmek, a lassan haladó idő és a testem változása miatt. Ha hasonló helyzetbe kerülnék a jövőben, legalább a testmozgás miatt nem aggódnék annyira a terhesség kezdetétől fogva. Csakis kampányolni tudok a sportolás mellett akár áldott állapotban, akár nem.

                                                                 Kuva: Anu Laitila

 

 

Sok levelet kaptam tőletek, olvasóktól, amikben azt kéritek, hogy töltsek fel képet a kisbabánkról. Meg kell mondanom, nagyon sokat gondolkoztam a dolgon.A közösségi média a modern világ része, de egyáltalán nem vagyok meggyőződve róla, hogy képet kellene feltöltenem a gyerekemről. Nagyon sok okból kifolyólag vagyok ennyire óvatos. Leginkább azért, mert a legelképesztőbb oldalakon bukkannak fel a saját képeim más emberek neve alatt. Soha nem adtam engedélyt a képeim megosztására. Azt is észrevettem, hogyha ha egyszer egy kép felkerült a netre, azt nem feltétlenül lehet utána törölni.A szülők egy része a gyerekük minden egyes fürdetéséről képeket oszt meg. Szerintem a gyereknek joga van dönteni arról, szeretné-e viszontlátni magát a világhálón. A netre feltöltött képeket később cikinek találhatja a gyerek, vagy rosszabb esetben illetéktelen kezekbe is kerülhetnek.Természetesen érthető, hogy minden szerető szülő büszke a gyerekére, és természetes, hogy a megható képeket másokkal is meg szeretné osztani.Tisztában vagyok vele, hogy a én helyzetemben nyilvánosságra fognak kerülni képek a gyermekemről, ha szeretném, ha nem. De egyelőre hagyjuk, hogy ez az idő később jöjjön el. A kisbabánk fürdetéséről készült képek a családi albumban is maradnak.

A boldog család hazatért az új jövevénnyel. Ezt a szeretetet és boldogságot nem lehet szavakba önteni. A kisember szeret aludni, enni és mosolyogni, és az anyukája csak gyönyörködni tud a világ legédesebb látványában. Az 5 napos Robin és az egész család belefullad a gratulációkba. Nagyon köszönjük mindenkinek, hogy gondoltok ránk.

 

 

 

A múlt éjjel Svájcban világra jött a picike! Az egészséges kisfiú 51 centi és 3,7 kiló. A boldog és büszke szülők is kitűnően vannak!

Hosszas gondolkodás után úgy döntöttem, saját blogot indítok. Leginkább a sporthoz és egészséghez kapcsolódó dolgokkal fogok foglalkozni. Ahogy a képen is látni, a napokban fog megszületni az első gyermekem. Az életem tehát hamarosan megváltozik, és a várandósságról valamint az anyaságról is írok majd.Erős háttérrel rendelkezem a sportot illetően az atlétikának, focinak és a női hokinak köszönhetően. A versenysport már nem az életem része, de a sportolás számomra életforma lett, és fontos részét képezi az egészségem megőrzésében. Célom, hogy a lehető legjobb formába kerüljek a lehető leggyorsabban a szülés után.Jelenleg személyi edzőnek tanulok, és a jövőben szeretnék a tudásomat és a saját tapasztalataimat felhasználva másokon segíteni, hogy jobb formába kerüljenek.Az utazgatás, divat és szépség is közel áll a szívemhez, így az utazásokról, öltözködésről és szépségápolásról is lesznek bejegyzések. 

error: Content is protected !!
Tovább az eszköztárra